2009. december 31., csütörtök

B.U.É.K.!!



Sikerekben Gazdag, Békés, Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak!

Lencse-kukorica saláta


Vannak már vagy egy évtizede is, hogy a szilveszter nem telhet el eme saláta nélkül. A Nők lapjában volt a recept a leveles tepertős pogácsa, a frankfurti korhelyleves és az aszalt szilvás malaccomb társaságában.
A tepertős pogácsa miatt (amit Keresztanyám készített el egy ünnepi alkalomra ) került fénymásolásra az oldal.
Ez a fajta tepertős pogácsa sose készült el általunk, de a saláta elmaradhatatlan kelléke a szilveszteri asztalnak.

Az idők folyamán kicsit módosult, én már ezt a receptet teszem közé:

Hozzávalók:
- 1 doboz konzerv lencse (kb. 25 dkg ) (persze olcsóbb ha száraz lencséből készítjük...de én most lusta háziasszony voltam...)
- 1 doboz konzerv kukorica
- 1 nagyobb sárga húsú zöldpaprika
- 15 dkg gépsonka
- 2 tk. mustár (most francia magos mustárt raktam bele....nem rontott rajta:) )
- 1 csokor snidling ( én a cserepes snidling felét raktam bele )
- 1 nagy dobozos kefír
- só, bors ízlés szerint

Elkészítése:
A lencsét és kukoricát leszűröm, a lencselevét felfogom. A paprikát és a sonkát apró, vékony csíkokra vágom. A snidlinget megmosom és felaprózom. Az előbb említett hozzávalókat egy mélyebb salátástálba teszem. Egy másik tálban lencselevét elkeverem a mustárral, sóval és borssal ízesítem, majd a kefirt is hozzáadom.
Végül a két tál hozzávalóit összeöntöm, keverem.

Ha néhány órát hűtőbe tesszük, akkor az ízek még jobban összeérnek.

Ezzel a recepttel kívánok mindenkinek: Békés, boldog, Sikerekben Gazdag Új Évet.

2009. december 22., kedd

Készülnek....


......a karácsonyi sütemények!

Elkészült a zserbógolyó....ami már-már gömb:D




és a Csibe-nél talált Hógolyók is dobozban várják már sorsukat:


Holnapi feladatok:

- a már összeállított vaníliás kiflik kisütése
- Limara juhtúrós pogácsájának elkészítése
- az alapleves megfőzése (marhafarokból )
- gránátalmás csirkecombok ebédre

2009. december 19., szombat

Autentikus vietnámi tavaszi tekerecs



A múlt heti gasztro trip alkalmával rizslapot is vettem. Ennek pedig egyetlen oka volt: Mautner Zsófia szakácskönyvében azonnal beleszerettem a vitenámi tavaszi tekerecs receptjébe. Nem érdekelt, hogy arra figyelmeztet milyen macerás. A rizslapot nem számítva ugyanis a hozzávalók egy kivételével (nyers garnéla...de ezt nem is szerettem volna bele) már a kamrapolcon sorakoztak.
A sikeres rizslap hadművelet után már csak egy nyugalmas napot kellett találni, amikor elkészíthetem.
Ez érkezett el ma. A recept ismertetését rábízom Chili&Vanilia-ra. Inkább csak annyit írnék le, amennyiben a könyvében eltér a neten közölt recepttől, illetve én miben változtattam egy keveset, hogy a magunk ízlésére alakítsuk.

A receptben a töltelékhez nyers garnélát ír, ami azonban helyettesíthető is... Én egy kevés zöldborsóra cseréltem le, ami szerintem csak fokozza a tavaszi hangulatot. Nem is hiányzik a garnéla íze:)

A könyv a blogban szereplő recepthez képest egy pontban tér csak el. A mártáshoz már nem opcionálisan írja a vizet. És szerintem így lesz igazán jó. Csípős, de nem annyira, hogy azt nagyon idegennek éreznénk.

Hogy ízlett-e ? Az nem kérdés! Imádtunk! Még a szüleim is kaptak belőle kóstolót...Apu csak annyit mondott: ilyet hozhatsz majd Karácsony másnapjára is!

Köszi Apu a 26-ai reggeli programot!! :D



2009. december 18., péntek

Egy kis nyár...


... ebben a zord ,hideg télben!
Egy kis napfény, melegség a hozzám betérőknek.

2009. december 17., csütörtök

Rusztikus zserbó golyók


Éreztem én, hogy ebből kell a próba....Délután bevetettem magam a konyhába, hogy elkészítsem ezt a méltán népszerű finomságot.
Rövid, lényegre törő recept. Pontos instrukciók, hogy legyen szép fényes és teljesen csokis....

Mennie kell...Sikerülni fog!! - mantrázom magamnak. Addig nincs is gond,amíg a hűtőből veszem ki....De ahogy forgatom a csokoládéban, már érzem, hogy a fogpiszkálók könnyűnek találtatnak, és a gömb alakú hungarocel sem a legjobb megoldás....

Tanulópénznek jó volt....Bár az íze:) Marad a menün.....

Már összeállt...


...szinte teljes egészében, hogy mivel káprázatom el Manót Szenteste!


Előétel: Marhabecsinált leves
Főétel: Tengeri pisztráng : még kérdéses, hogy milyen módon....de az tuti, hogy pisztráng
Desszert: - Zserbógolyó
- Vaníliás kifli
- Hógombócok
- Juhtúrós pogácsa

Remélem a becsinált leves legalább annyira finom lesz, mint amilyen a képen szereplő is volt.

2009. december 16., szerda

Palacsinta


Manó szerencsére jól viseli gasztronómiai kalandozásaimat. Nincs gondja azzal, ha gyakorta kerülnek az asztalra távoli tájak ízei ( bár az egyre nyilvánvalóbb, hogy az indiai konyha nem lesz a kedvence....). Ma mégis azt éreztem, hogy sok(k) volt neki a jóból. Így az egyik kedvence került a vacsoraasztalra.

Palacsinta! Csak így egyszerűen. Házi barack és eperlekvárral. Meg egy kis vaníliás krémtúróval a kedvemért;)

A recept? Érdemes egyáltalán leírnom?

Szóval, ahogy én készítem:

Hozzávalók:
- 25 dkg liszt
- 1 bögre tej
- 2 bögre szódavíz
- csipetnyi só és cukor
- kevés olaj
- 1 tojás

Elkészítése:
A hozzávalókat kézi habverő segítségével csomómentesen elkeverem, majd forró serpenyőben kisütöm.
Lekvárral, fahéjas cukorral, vaníliás krémtúróval töltve jó ízűen elfogyasztjuk.


Karácsony sodrásában


Ahogy azt korábban írtam, a szombati napon barátnőmmel utat engedtünk urizáló énünknek, és felruccantunk Pestre.
Először a Vásárcsarnokba mentünk...és elámultunk az árakon. Nagyot néztünk, hogy a friss csirkecomb és csirkemellfilé mennyivel olcsóbb mint otthon. Sikerült is úgy bevásárolnom, hogy ha a mélyhűtőből kiveszek valamit, akkor megbomlik az egyensúly, és minden esne kifelé. ( az igazsághoz tartozik, hogy csak egy ráccsal kettéosztott egy fakkos mélyhűtő polcom van.... )
Miután megállapítottunk, hogy Pest nem is olyan drága mint amilyennek képzeltük, az alagsort vettük célba: irány az Ázsia.
Az otthon felejtett bevásárlólistát igyekeztem visszaidézni, és a wonton-lap kivételével ez sikerült is:)
A fűszeres szekciónál állva csak ámuldoztam, mennyi féle fűszer van.....néha kicsit elveszettnek is éreztem magam, pedig kettőnk közül szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy én vagyok a jártasabb a fűszerek közt.
Végül mi került a kosaramba? Thai piros curry, sárga curry só, zöld curry, indiai zöld curry, fekete kardamom, thai hétfűszer, thai citromfű, rizspapír, hoisin szósz, hétfűszerkeverék, tandoori masala. A végösszeg pedig nem is annyira sokkoló. Az egyes fűszerek nem drágábbak mint, a Kotányi vagy Horváth Rozi fűszerkeverékek. Csak a rizslap és a hoisin szósz kerül többe mint 500 Ft....De vidékiként muszáj egyszerre beszerezni mindent különlegesebb alapanyagot.

Igazi ízkavalkád! De még sincs meg minden: nincs még galanga és kaffir lime levél. Pedig milyen jó lenne elkészíteni azt a thai kókusztejes csirkekrémlevest....
Irány a Culinaris. A fűszerek és tészták ára még nem hat ránk sokkolóan, (némelyik még olcsóbb is mint az Ázsiában..) annál inkább a sajtok és a Vacsoracsatából elhíresült lila krumplié.
Így ezeket száműzzük gondolatainkból, (H. azokat a hívogató szamócákat is igyekszik nagy ívben elkerülni...) én végül néhány friss zöldfűszerrel és egyéb zöldséggel távozom.
Megvan minden alapanyag a leveshez :) Manó nem menekülhet, vasárnap ez lesz a vacsora! Ha sikerül addigra hazaérni....
Még egy kis kitérő a Teréz körúti édesség diszkontba és utunk már Szeged felé vezet.
Kötelező szombat esti műsorunkat is alig bírjuk nyitott szemekkel végignézni...Hiába, a vásárlás is tud fárasztó lenni.
Vasárnap még egy kis kitérő a Cora-ba, ahol bájos mosollyal elbűvölöm a halaspultban álló srácot, így 3200 Ft helyett 1500 Ft-ért jutok tengeri pisztránghoz. :) Megvan a karácsonyi menü!
Vacsorára elkészült a leves: mindkettőnket levett a lábáról. Azt hiszem, a héten még egyszer elkészítem.
Az elmúlt két napom pedig arról szólt, hogy kisvárosom hiper és szupermarketjeit látogattam sorra.
A Lidl-ben sikerült is egy kicsit felhúznom magam.
Miért? Magyarázat a fenti képen.... Dobozba zárt kókuszgolyó..."Gyors mint a villám" Hisz olyan sokat veszít az ember azzal, ha maga méri ki a darált kekszet, adagolja hozzá a lekvárt és kakaóport...
Persze, ez kell nekünk...meg a sok "E"....


2009. december 11., péntek

Rizses hús


Nem is tudom érdemes-e felrakni ezt a receptet, annyira egyszerű. Anyu mindig kuktában készítette, de nekünk még nincs így kicsit időigényesebb. De az íze ugyanolyan finom.

Hozzávalók:
-1/2 kg sertéshús
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
-2 gerezd fokhagyma
- ízlés szerint só, bors, vegamix
- 20 dkg rizs
- 2 evőkanálnyi olívaolaj

Elkészítése:
Az olívaolajon megfonnyasztom az apróra vágott vöröshagymát. Hozzárakom a húst, amit fehéredésig sütök. Ekkor ízesítem sóval, borssal, vegamixxel (ezt x-el kell írni?:S:S ) és apróra vágott fokhagymával. Felöntöm annyi vízzel, hogy jól ellepje a húst. Kis lángon főzöm,a rizst akkor rakom bele,amikor már kb. 30-35 perc van csak hátra a főzésből. Fedő alatt összefőzöm.


Gaszto Trip

"Egyszerű vidéki amőba vagy, aki néha urizál;) "

A részletekkel nem untatnék senkit sem, de egy ideje szállóigévé vált egyik legjobb barátnőm fenti mondata.

Nos, akkor holnap urizálni fogunk vele:) Mert az egyszerű vidéki lányok menni Budapest. És meglátogatni csupa-csupa izgalmas hely: Culinaris, Ázsia bolt a Nagycsarnokban, Vörösmarty tér. Meg ami még belefér !
Fűszerszerző kalandtúra, karácsonyi hangulat alapozás, móka és kacagás:)

Ma pedig egyszerű vidéki lány készíteni Manó egyik kedvenc étke : rizses hús. Kép és recept (azaz, ahogy én készítem ) később.


2009. december 9., szerda

Gasztro Társadalom

Vigyázz!! Másokat esetlegesen sértő tartalom!

Azaz utánam az özönvíz....

Bár a gasztrobloggerkedést csak kb. 2 hete kezdtem, olvasásuk nem ilyen rövid múltra tekint vissza. Mára megérett bennem az, hogy a kialakult (nem mindig pozitív ) véleményemet megírjam a gasztro társadalomról....
Sokáig azt hittem, hogy egy összetartó, egymást, és a belőlük ötleteket merítő háziasszonyokat segítő közösségről van szó. De ahogy egyre több blogot kezdtem el olvasni, rájöttem ez csak a látszat.
Kasztok vannak, mint Indiában...és az átjárás igen nehezen megy. Szinte lehetetlen a korlátokon áttörni.
Milyen kasztok is vannak?

Íme a 5 legalapvetőbb:

Ott vannak először is a sztárbloggerek. Először elvarázsolnak bennünket képeikkel,receptjeik sokszínűségével. De ez sok esetben ez csak máz. Ha kérdezünk, legritkább esetben kapunk választ... mert az csak néhány kiválasztottnak, hű muskétásnak jár. Azoknak, akik minden alkotásukat,megnyilvánulásukat az egekbe magasztalják. Ha valaki tévedésükre figyelmezteti őket, ha valaki más véleményen van mint ők... Nos őket ignorálják, véleményüket nem engedik a blog nyilvánossága elé. Pedig miben lennének kevesebbek, ha ellentétes véleményeket is megmutatnának?

Kik vannak még? Vannak azok, akik hasonló stílusban, hasonló szegmensben tevékenykednek, mint az első kasztba tartozók. És ezért megkapják a másolat, a plagizáló bélyeget...
Pedig miért ne rajonghatna más is ugyanúgy ugyanazért a konyháért?Miért ne lehetne hasonló érdeklődési köre? Nincs új a nap alatt...legalábbis a konyhában már nehezen lehet teljesen új dolgokat alkotni. Persze, érdemes az egyéniségre törekedni, de véleményem szerint a sztárbloggerek is merítenek ihletet másoktól...csak épp nem feltétlen hazai körben kell keresni az ihlet forrását...

Vannak még azok, akik hihetetlen lendülettel, kedvességgel, profizmussal vezetik online gasztronaplójukat. És ezért egyre nagyobb és nagyobb a rajongótáboruk. Mert bennük megvan az a hozzáállás,ami már a sztárbloggerekből hiányzik. Tőlük lehet kérdezni, örömmel osztják meg tapasztalataikat, segítő tanácsokkal látnak el minden hozzájuk betérő érdeklődőt.

Aztán ott vannak még azok, akik azért írnak, fényképeznek, hogy ezzel fejezzék ki önmagukat. Ötletesség, kreativitás a legfőbb jellemzőjük.

És vannak még azok, akik csak azért írnak, hogy maguknak és családjuknak gyűjtsék a jobbnál jobb recepteket.....

Ronda de finom



Kép: innen


A tegnapi tojás töltelékét kissé elméreteztem, így egy része megmaradt. Két választásom volt, vagy főzök ki még 6-8 tojást és betöltöm, vagy a hűtőben pihentem egy éjszakát és ma kreálok belőle vacsorát.
Ez utóbbit választottam. Így készült el a mai vacsora: Ronda de finom.

Hogy készült?
A megmaradt tölteléket egy serpenyőbe öntöttem és kb. 1 dl tejszínnel és fél grapefruit levével összemelegítettem. Közben hagyományos módon rizst főztem.
Végül összekavartam őket. A grapefruit savanykás íze jól illett a tonhalas-borsós töltelékhez.

Kép nem készült róla :)

2009. december 8., kedd

Zöldborsóval töltött tojás

" Főzz meg hat tojást keményre, hámtsd meg, vágd két felé 's székét vesd ki. Adj egy lábasba egy darabka írós vajat, zöld borsót, apróra vágott petrezselyem zöldjét, apróra tépett csukát, sót, 's párold meg; törd össze a kivetett tojásszékeket egy mozsárban finomra, sodorj el darabka írós vajat habzásig, keverd bele előbb a' megzúzott tojásszékeket azután a' megpárolt és kihűtött borsót, adj hozzá kevés sót, tejfelt, egy tojást egészen, s' egynek sárgáját, keverd mind ezt jól össze, töltsd meg vele a' tojásokat, illeszd őket ismét össze, keverd elsodort tojásba, hintsd meg zsemlye morzsával, rántsd ki forró zsírban, csinálj csiperke gombával vajmártást 's öntsd a tálba rakott tojások fölé."

Ahogy azt az előbbi bejegyzésben említettem, a mai vacsora Czifray ihletésű. Nem ragaszkodtam szigorúan a könyvben írtakhoz, kicsit szabadjára engedtem a fantáziám.

Hozzávalók:
- 6+3 tojás
- 1+1 fej vöröshagyma
- vaj
- só, bors, tárkony
- rózsabors
- 20 dkg gomba
- 1/2 doboz tonhal konzerc
- 10 dkg zöldborsó (mirelit is lehet)
- kb. 1 dl tejföl
- 2 dl tejszín

Elkészítése:
Keményre főzök hat tojást. Közben egy lábasban egy kevés vajat felforrósítok, ezen az apróra vágott 1 fej vöröshagymát megfonnyasztom. Hozzáadom a zöldborsót és a szétnyomkodott tonhalat. Sóval, borssal és egy kevéske tárkonnyal ízesítem, párolom.Ha kész, hideg helyre rakom, hogy kihűljön.
A közben keményre főtt tojást megpucolom, kettévágom és sárgáját kikaparom.
Egy serpenyőben egy kevéske vajat megolvasztok majd hozzáadom a villával megtört tojássárgáját. Hozzáöntöm a kihűlt zöldborsót, tejfölt és egy egész tojást és egynek a sárgáját. Jól összekeverem, majd ezzel töltöm meg a tojásokat. Összeillesztem, tojásba majd zsemlemorzsába forgatom és forró olajban kirántom.
Tejszínes gombamártással tálaltam. Ehhez egy kevés olívaolajon megfonnyasztottam az apróra vágott vöröshagymát. Hozzáadtam a gombát. Sóval, borssal, tárkonnyal és rózsaborssal ízesítettem. Végül felöntöttem a tejszínnel. Néhány percig alacsony hőfokon főztem.

Tálaltam és jó ízűen elfogyasztottuk.

Gasztro Kincsek


Korábban már írtam arról,hogy nagymamám mellett mennyire szerettem sürögni-forogni kislányként. Azt azonban nem árultam el, nagyszüleim több szállal is kötődnek a sütés-főzéshez.
Mama a helyi kórházban volt szakácsnő, így igazi profi mellett sündörögtem. Ma már csak azt sajnálom, hogy nem árulta el, hogy volt képes olyan csodálatos piskótákat sütni. Az az ő titka maradt.
De nem csak ő, hanem a másik ágról való nagyszüleim is kötődnek a konyhaművészetekhez. Nagypapám vendéglátóipari főiskolát végzett, így a könyvespolc tele van igazi kincsekkel. És két legbecsesebb darabja (legalábbis szerintem ) mára már az enyém.
Mióta gasztroblogokat olvasok, kiművelődtem a könyvek terén is. Ábrándoztam milyen jó lenne, ha nekem is meglenne a Czifray és a Dobos József féle Magyar-Franczia szakácskönyv. Más könyv után kutatva láttam meg őket. Tudtam, hogy ezeknek most már az én polcomon a helye. A Czifray könyv esetében volt egy őrült pillanat, amikor Julie Powell képe jelent meg előttem: gasztroblogot indítok és elkészítem az összes receptet. Azt hiszem, végül ez adta meg a végső lökést, hogy a Gasztro Kibic megszülessen.
Elővettem tehát legszebb mosolyom, kérlelő tekintetem és nagymamám nem tudott mást mondani: Nagyapád is neked adná. Vigyed! De nagyon vigyázz rájuk!
Azóta imádom forgatni őket. Lapozgatom, olvasgatom, de arról már letettem, hogy minden receptjét elkészítsem. Mert valljuk be, nem lehet mindent úgy elkészíteni, ahogy azt az 1800-as években tették.
Viszont ihletet ad, főzésre sarkall!Így a mai nap folyamán elkészül a 777. pontban szereplő töltött tojás zöldborsóval kicsit módosított változata.
Igen, a szám nem tévedés. Tegnap este volt szerencsém a neten belelapozni a könyvbe és azt kellett észre vennem, hogy csak 602 pont van benne, pedig az eredetiben és az 1985-ös reprint kiadásban is 1648 van.
Aki az igazira vágyik, keresse antikváriumokban a '85-ös kiadást, bár a vaterán igazi műkincset is találni: 1829-ben már a harmadik kiadása készült el a szakácskönynek, ehhez új recepteket is írt Czifray. (itt tesz először említést arról, hogy paprika is kell a halászlébe...)
Ez a kézirattal kibővített kiadás 1 millió forint alatt nem lehet senkié. Azt hiszem, ez a könyv sok gasztroblogger álma lenne.....és az is marad..
Aki végül megszerzi, az igazi ritkasággal lesz gazdagabb. Ha én egyszer csak belelapozhatnék:)

2009. december 6., vasárnap

Tejszínes csirkekrémleves olívabogyóval


Nemisbéka karácsonyi receptversenyének előételek/levesek kategóriájába pályáznék ezzel a levessel.
Első közös Szentestéken ez volt az ünnepi levesünk. Valami másra vágytam mint a megszokott ünnepi étkek, ezért kerestem-kutattam mindenhol. Ezt a receptet vhol a neten találtam,de köszönhetően a másol, word-be beilleszt technikámnak , forrással nem tudok szolgálni.
A 45 perces időkeretbe még az is belefér, hogy elfogyasszuk:)

Hozzávalók:
-6 dl alaplé (ha nincs, megoldás lehet a leveskocka is....)
-4 dl tejszín
-15-20 szem zöld olívabogyó
-15-20 szem fekete olívabogyó
-2 evőkanál vaj
-2 evőkanál liszt
-2 egész csirkemellfilé, apró kockára vágva

Elkészítése:
A csirkemellet apró kockákra vágom,majd egy kevés olívaolajon fehéredésig sütöm. Sózom, borsozom, majd felöntöm kb. 2 dl vízzel.
Amíg a csirkemell fő, elkészítem a levest. A 2 evőkanál vajat megmelegítem,beleszórom a lisztet és aranybarnára pirítom. Felöntöm az alaplével. 10 percig együtt főzöm, ekkor kerül bele a tejszín és a csirkemellfilé. További 10 percig főzöm. Utolsó fázisként kerül bele az időközben felkarikázott zöld és fekete olívabogyó. Még egy perc a tűzön és tálalható is.

Akár hidegen is fogyasztható!

Vita-turmix


Kicsit kapar a torkom, kicsit tüsszögök. Elkerülendő a gyógyszereket alkottam meg ezt a vitaminokban gazdag turmixot. Belekerült minden itthon lévő déli gyümölcs. Az eredmény?
Egy kellemesen savanykás, rózsaszínben virító mix.

Hozzávalók:
-1 banán
-1 grapefruit
-1/2 gránátalma
-2 mandarin
-20 dkg joghurt
- 1 tk. méz

Elkészítése:
A banánt összedarabolom, majd hozzáadom a grapefruit és a mandarin kifacsart levét. A gránátalmát kimagozom , majd a joghurt és a méz társaságában ez is belekerül a turmix tálba. Összeturmixolom és jóízűen elfogyasztom

2009. december 5., szombat

Nagymama lekváros süteménye


Van annak már több mint egy évtizede is, hogy a megyei napilapban megjelent ennek a süteménynek a receptje. Ha egyszerű és nagyszerű süteményt szeretnénk, akkor ezt vesszük elő.
Ma kicsit betegeskedő Édesanyámnak szerettem volna örömet okozni egy kis édes süteménnyel, ha már a bevásárlásra nem volt időm.

Hozzávalók:
-3 egész tojás
-10 dkg zsír
-20 dkg porcukor
-1 mokkáskanál szódabikarbóna
-1 mokkáskanál fahéj
-1 csomag vaníliás cukor
-fél citrom reszelt héja
-5 evőkanál szilvalekvár
-9 evőkanál víz
-kb. 20 dkg liszt

Elkészítése:
A tojásokat a zsírral és a porcukorral jól kikeverem, majd hozzáadom a szódabikarbónát, a fahéjat, a vaníliás cukrot és a reszelt citromhéjat. Belekerül még a szilvalekvár és víz is. Végül pedig annyi lisztet adok hozzá, hogy a massza könnyen keverhető legyen.
Zsírozott, lisztezett tepsibe öntöm és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütöm.

Csirkés penne délies paradicsomszósszal


Tegnap este valami mediterrán ízvilágot megidéző húsos, tésztás ételre vágytam. Így készült el ez a kb. 30 perces időigényű finomság.

Hozzávalók:
-20 dkg penne tészta
-40 dkg csirkemell filé
-1/2 liter (házi ) paradicsomlé
- 1 közepes fej vöröshagyma
-3-4 gerezd fokhagyma
-2 evőkanál olivaolaj
-ízlés szerint só, bors
-bazsalikom,kakukkfű

Elkészítése:
Feltettem a tésztavizet forralni. Közben a forró olívaolajon megfonnyasztottam az apróra vágott vöröshagymát. Hozzáadtam a kockára vágott csirkemellfilét és fehéredésig sütöttem.. Sóval, borssal megszórtam,majd felöntöttem a paradicsomlével és ekkor adtam hozzá az aprított fokhagymát is. Végül a kakukkfű és bazsalikom adta meg a délies ízhatást.
Az időközben lobogó vízben al dente-re főztem a pennét.
Összeforgattam őket és tálaltam.

Keleti hagymalves

A makói vöröshagymát népszerűsítő kiadvány másik receptje, amit kipróbálásra érdemesnek találtam. Nem bántam meg, pici lecsós beütés fedezhető fel benne, de a curry és a gyömbér miatt mégis más ízélményben van részünk mint, amit megszoktunk.

Hozzávalók:
-8 db (makói) vöröshagyma
-1-1 darab sárga és piros húsú paprika
-6 db paradicsom
-4 gerezd fokhagyma
-1 liter húsleves alaplé
-1 ek. ecet
-2 tojás sárgája
- olívaolaj
- só, bors
-curry, gyömbér
-cukor

Elkészítése:
A vöröshagymát és a paprikákat megtisztítom, felszeletelem, majd olívaolajon aranybarnára pirítom. A paradicsomot felszeletelem, a fokhagymát szétzúzom, és a fentiekkel összekeverem. Hozzáadok még 1 evőkanál ecetet, majd negyed óráig lassan tűzön főzöm. Ekkor felhígítom 1 liter húslevessel és még fél órát főzöm. A tűzről levéve csipetnyi cukorral,sóval, borssal, curryvel és gyömbérrel fűszerezem. Hozzákeverek még 2 tojássárgáját.
Kockázott kecske vagy juhsajttal az igazi. (nálunk épp csak trappista volt... azzal se volt rossz )

2009. december 4., péntek

GasztroTipp


Ki szereti legalább annyira a vaníliát mint én? Néhány tippem azt hiszem, lenne:) Ki tartja horribilis összegűnek a boltokban kapható csenevész vaníliarudakat? Azt hiszem mindenki.
Minden egyes alkalommal a fogamat összeszorítva raktam be egy-egy vaníliarudat a bevásárlókosaramba. 4-500 Ft főleg karácsony környékén, nem is olyan kevés pénz egyetlen alapanyagért,amit nem is tudunk több alkalommal felhasználni.
Valami pénztárca barát megoldást szerettem volna. Így kezdtem el a neten kutakodni vanília után.
Sok ajánlatot, oldalt megnéztem, de baráti árat és jó minőséget egyszerre a The Organic Vanilla Bean Company nyújtott számomra.
Izgalommal telve vártam a csomag érkezését az USA-ból. (már csak azért is, mert péntek 13-án voltam olyan bátor, hogy megrendeljem...)
Első alkalommal 20 db, 6-7 inch-es rudakat rendeltem 2775 Ft-ért (szállítási költséggel együtt ). Már a vákuumfólián keresztül is érezni lehetett a vanília bódíó illatát. Sokkal szebbek,egészségesebbek voltak mint bolti társaik. Mindezt 140 Ft/db áron.
10 db azonnal mélyebb barátságot kötött egy üveg Absolut vodkával.Gyönyörű borostyán színű már.:)
Manó is belelkesült, az ár/érték arány számára is vonzó volt, úgy gondolta kollégáknak megfelelő ajándék lenne karácsonyra. Így esett meg, hogy múlt szerdán újabb 20 rudat rendeltem meg. Most a 7-8 inch-es rudakat válaszottam/uk. Így a 20 db 3271 Ft-ba került...180 Ft körüli darab ár....JAV: számolni se tudok: kb. 160-165 Ft/db
A képen ezeket láthatjátok...na meg az összehasonlítás kedvéért ott egy bolti is ( ok,az igazsághoz tartozik, 2 fél darab...de azon a kék vonalon ritkán szokott túl nyúlni az egész rúd..)

Bátran ajánlom mindenkinek,aki pénztárca kímélő megoldást szeretne.

ui: kb.10 nap alatt érkezik meg.


Majonézes pulykanyak saláta

A levesben főtt pulykanyak volt megmentési hadműveletem keresztűzében. Mit kezdjek vele? Leves már nincs,amivel elfogyaszthatnánk, magában pedig nem szeretjük. Valami gyors, hússalátára gondoltam, így született meg ez a forradalmian újnak egyáltalán nem nevezhető saláta.

Hozzávalók:
-2 levesben főtt pulykanyak
-1 doboz kukorica és zöldborsó konzerv ( Bonduelle Florida Mix )
-1 kis doboz 20 %-os tejföl
-ízlés szerint só, bor, metélőhagyma
-2 evőkanál majonéz

Elkészítése:
A tejfölt elkeverem a majonézzel, majd ízesítem sóval, borssal, metélőhagymával. Beleforgatom a zöldségkeveréket és a csontjáról leszedett pulykahúst. És már kész is.

2009. december 3., csütörtök

Díjat kaptam

Díjat kaptam Raindrop-tól. Nem is tudom, hogy rövid gasztroblogos múltam érdemessé tesz-e erre a díjra. Azt hiszem,ezt egy megelőlegezett díjnak tekintem. Igyekszem érdemesnek lenni rá. Hozok majd sok-sok finomságot.
A díjat pedig tovább adnám Limara-nak, Palócprovence-nek, De Jó Főzni-nek és Chef Viki-nek.

Gasztro Állomások

Hogy is lettem gasztroblogger?Hogy válik lassan igazi szenvedélyemmé a sütés-főzés?
Nem egyik pillanatról a másikra szerettem meg a főzést-sütést....Szépen lassan lett életem egyik legmeghatározóbb része.
Gyerek fejjel imádtam nagymamám körül sündörögni a konyhában. Volt néhány piros pöttyes fémhenger doboza,amelyek közül a legkisebb az enyém lett. Lisztet rakott bele, amellyel magam játszadozhattam. Később már olyan fontos feladatot is megkaptam mint a tojásfehérjék kemény habbá verése. Kézi habverővel azóta se tudtam olyan jól felverni, az a régi volt az igazi:)
Gasztro fejlődésem következő emlékezetes állomása volt, amikor egyedül készítettem fasírtot 13 évesen. Anyu kórházban, apu munkában, én pedig Olaszországba készülök az iskolával. Családi recept szerint készül. Küldetés teljesítve;)
Jönnek a kuktaévek anyu mellett... Ellesem az alapokat. Egyre több kipróbált dolgot merek egyedül is bevállalni. De lassan a jól bevált otthoni fogások helyett új világok ízeire vágyom.
Ezt csak fokozza az,amikor néhány hónapot Görögországban élhetek. Hazatérve keresem az ott megszokott ízeket, receptek után kutatok, amik lassan finom falatokká válnak.
Végül megismerem Manót...Ennek is már több mint 3 éve... Főztömmel (is) elvarázsolom , lassan azt veszem észre egyre többet vagyok nála,egyre többet főzök kettőnknek. Összeköltözünk.
Az addig szegényes fűszerkészlet lassan-lassan bővül. A só-bors-fahéj-babérlevél-delikát ötösfogata hónapról hónapra újabbak bővül.
Mára már több mint 50 féle fűszer van kis üvegcsékben a fűszerespolcon. Hogy milyenek??Ánizstól a zöldborsig, babérlevéltől a tárkonyig szinte minden. Több fűszert nektek, akiket már évek óta olvasok köszönhetek.
Mert a gasztroblogok böngészése is jelentős hatással volt rám. Távoli tájak ízeiről meséltek olyan természetességgel, hogy az azonnal arra ösztönöz, hogy minél hamarabb beszerezzem a szükséges hozzávalókat. Ami valljuk be, kisvárosi háziasszonyként nem is olyan egyszerű. De a lehetetlen nem létezik, ahogy egy "bölcs" reklám is megmondta már néhány évvel ezelőtt:)

Van még állomása gasztro fejlődésemnek?
Akad:) Az idei évben olyan területekre is bemerészkedtem, ahonnan kishitűségem (tapasztalatlanságom ??) tartott vissza.
Egy izgalmas narancslekvár recept vezetett be év elején a befőzés világába... És nem volt megállás Manó cseppnyi bánatára (minek nekünk ennyi üveg ?? :) )
Eperdzsem,baracklekvár, paradicsomlé... ezeket mind én csináltam?-állok néha a kamraajtóban.
A kenyérre kenhető élvezetekhez , kell a finom kenyér is.... Limara receptjei alapján a pékárú készítés gyerekjátéknak tűnik, pár hónap erőgyűjtés után belevágok. És valóban: nekem is sikerül!
Gasztro fejlődésem legutóbbi,de biztosan nem utolsó állomása :A HÚSLEVES. Sokan biztos megmosolyogtok,de az az igazság, hogy 3 hete készítettem először. Pedig Anyukám és imádott Anyósom is azt mondta: nincs is ennél egyszerűbb. Lehet:) Viszont ott az összehasonlítási alap: hogy lehetne legalább olyan jó, mint az ő főztjük?Jelentem a tesztalanyoknak (Manó és a szüleim ) ízlett. És ennél több egyenlőre nem kell!

Ti hogyan váltatok a konyha istennőivé?Vagy már annak születtetek?
Nagyon érdekelne Raindrop, Limara, Belly válasza! De másokét is szívesen olvasnám.


2009. december 2., szerda

Currys sajtkrémleves kukoricával

Ennek a levesnek a receptje nagyapám húgától származik. Az első kanál elfogyasztása óta imádom. Időről-időre elkészítem,annak ellenére hogy Manó nem igazán rajong érte.
Gyorsan elkészül, sietős napokra ideális.

Hozzávalók:
-1 liter alaplé
-1.5 tk. currypor (Kotányi )
-1 közepes fej vöröshagyma
-20 dkg tejszínes krémsajt
- őrölt feketebors
-1 doboz kukorica konzerv
-4-5 dkg levestészta ( eperlevelet szoktam használni )

Elkészítése:

Az alaplevet egy megfelelő nagyságú fazékba öntöm, majd hozzárakom a tejszínes krémsajtot és a szinte pépesre aprított vöröshagymát. Curryvel és borssal fűszerezem. Amikor a krémsajt egyneművé vált az alaplével, akkor kerül bele a kukorica és a tészta.
Akkor van kész, amikor a levestészta is megfőtt.

2009. december 1., kedd

Csokis-kókuszos cookies


A recept eredetijét még KicsiVúnál láttam réges-régen ,amit néhány alkalommal változtatás nélkül készítettem el. Utána elkezdtem a saját ízlésemre variálni.

Íme az általam kikísérletezett keksz.

Hozzávalók:
-14 dkg liszt
-6 dkg kókuszreszelék
-7.5 dkg barna cukor
-1/4 tk só
-1/2 tk. fahéj (néha lesz kicsit több is,mert imádom a fahéjat )
-10 dkg csokoládé apróra vágva ( hangulattól és készlettől függően kerül bele ét és fehércsokoládé)
-1 tojás
-10 dkg (puha ) vaj

Elkészítése:
A sütőt előmelegítem 180 fokra. Közben a hozzávalókat egy arra alkalmas tálban kézzel tésztává gyúrom. Egy nagyobb méretű tepsit kibélelek sütőpapírral. Erre helyezem a diónyi nagyságú golyóvá formázott, majd a kanállal kissé meglapított keksz karikákat.
Kb. 15 perc alatt készül el. Akkor jó, ha az alja barnás,de a teteje még világos.