2010. április 3., szombat

Váci csokizó

Szerdán, egy kicsit esős, hűvös napon kirándultunk Manóval, na meg majd 30 kollégájával....akik közül többen tanáraim voltak anno a gimiben, ahol tanultam. :D
Délutánunkat Vácott töltöttük, ahol az erős szél és a hideg elől testületileg menekültünk be a Váci csokizó.
A gasztronómia iránt érdeklődőként a név nem volt ismeretlen számomra, itt-ott olvastam már róla. (ahogy a Desszert Szalonról is...bár ez utóbbira már nem volt idő.. )
Választásom a kávélikőrös forró csokira esett. Kicsit vacilláltam azon, hogy 1.5 vagy 2.5 dl kerüljön a csészémbe. Gyorsan kiderült, jól döntöttem: elég a 1.5 dl is.
Ittam már sok helyen forró csokit,de ennyire sűrű, krémes csokihoz még nem volt szerencsém egyetlen kávézóban, csokizóban sem.
Igazi szívet-lelket melengető élmény volt...és az utolsó kortyokat már nem is tudtam meginni. Manónak kellett megbirkóznia vele, a mentás forró csokija után. Elmondása szerint az is igen finom volt, a menta nem tolakodóan volt jelen a csokiban.
Nekem nem ízlett, ( egy kortyot nekem is muszáj volt innom ) de erről csak is én tehetek: nem szeretem a mentát.

Bátran ajánlom mindenkinek a Váci Csokizót, aki egy jó forró csokira vágyik egy hűvös tavaszi napon. Az árak nem a legalacsonyabbak, de minőséget kapunk érte. Ha legközelebb arra járunk, biztos visszatérünk:)

1 megjegyzés: