Azaz utánam az özönvíz....
Bár a gasztrobloggerkedést csak kb. 2 hete kezdtem, olvasásuk nem ilyen rövid múltra tekint vissza. Mára megérett bennem az, hogy a kialakult (nem mindig pozitív ) véleményemet megírjam a gasztro társadalomról....
Sokáig azt hittem, hogy egy összetartó, egymást, és a belőlük ötleteket merítő háziasszonyokat segítő közösségről van szó. De ahogy egyre több blogot kezdtem el olvasni, rájöttem ez csak a látszat.
Kasztok vannak, mint Indiában...és az átjárás igen nehezen megy. Szinte lehetetlen a korlátokon áttörni.
Milyen kasztok is vannak?
Íme a 5 legalapvetőbb:
Ott vannak először is a sztárbloggerek. Először elvarázsolnak bennünket képeikkel,receptjeik sokszínűségével. De ez sok esetben ez csak máz. Ha kérdezünk, legritkább esetben kapunk választ... mert az csak néhány kiválasztottnak, hű muskétásnak jár. Azoknak, akik minden alkotásukat,megnyilvánulásukat az egekbe magasztalják. Ha valaki tévedésükre figyelmezteti őket, ha valaki más véleményen van mint ők... Nos őket ignorálják, véleményüket nem engedik a blog nyilvánossága elé. Pedig miben lennének kevesebbek, ha ellentétes véleményeket is megmutatnának?
Kik vannak még? Vannak azok, akik hasonló stílusban, hasonló szegmensben tevékenykednek, mint az első kasztba tartozók. És ezért megkapják a másolat, a plagizáló bélyeget...
Pedig miért ne rajonghatna más is ugyanúgy ugyanazért a konyháért?Miért ne lehetne hasonló érdeklődési köre? Nincs új a nap alatt...legalábbis a konyhában már nehezen lehet teljesen új dolgokat alkotni. Persze, érdemes az egyéniségre törekedni, de véleményem szerint a sztárbloggerek is merítenek ihletet másoktól...csak épp nem feltétlen hazai körben kell keresni az ihlet forrását...
Vannak még azok, akik hihetetlen lendülettel, kedvességgel, profizmussal vezetik online gasztronaplójukat. És ezért egyre nagyobb és nagyobb a rajongótáboruk. Mert bennük megvan az a hozzáállás,ami már a sztárbloggerekből hiányzik. Tőlük lehet kérdezni, örömmel osztják meg tapasztalataikat, segítő tanácsokkal látnak el minden hozzájuk betérő érdeklődőt.
Aztán ott vannak még azok, akik azért írnak, fényképeznek, hogy ezzel fejezzék ki önmagukat. Ötletesség, kreativitás a legfőbb jellemzőjük.
És vannak még azok, akik csak azért írnak, hogy maguknak és családjuknak gyűjtsék a jobbnál jobb recepteket.....
Örülök, hogy erre egyre többen jönnek rá, mármint a mondandód elejére utaltakra gondolok. :)
VálaszTörlésIgen...én is arra gondoltam, hogy azzal résszel lesz a legtöbb gondom....de annak örülök, hogy nem csak én látom így:)
VálaszTörlésÉrdekes ma mosogatás közben ugyan ezen gondolkodtam , miután olvastam Az élet napos oldalát, ami most sajnos nem tűnik olyan naposnak. Szomorú :( És számomra érthetetlen , ez a cirkusz.
VálaszTörlésA végső lökést nekem is Az élet napos oldala adta meg,de már korábban is agyaltam a kérdésen...Nekem volt olyan oldal,ahol nekem estek,mert azt mertem mondani, hogy a 15000 Ft-os sodrófa és a majd 4000 Ft-os müzlis tál sok...Majd a további hozzászólásaim már meg se jelentek....
VálaszTörlésNekem az az érdekes, hogy egyesek milyen hévvel kelnek ki az ellen, hogy valaki "átveszi" a képeiket (jelzem, tényleg nem etikus), közben meg blogjuk fejlécében "talált" képek díszelegnek. :-O
VálaszTörlésBocsi, hogy kíváncsiskodok, de már úgy látszik lemaradtam, de ha nem titok: mi volt az élet napos oldalán???? Csilla
VálaszTörlésAz élet napos oldalára többek szerint a második kaszt tulajdonságai illenek....ő ezt pedig megelégelte és egy időre fel akart hagyni a receptek és képek közlésével, sokak bánatára. Szerencsére nem tette:)
VálaszTörlésÉs elfelejteted azt a kasztot megemlíteni, akik kétnaponta küldenek egymásnak valamilyen kitalált díjat, elismerő oklevelet, mifenéket. Ez is egy jól körülhatárolható társaság, kb. kéttucatnyi gasztro bloggerrel :-)
VálaszTörlésHmm...van benne valami, bár nekem vhogy úgy jött le, hogy ennél jóval szélesebb a kör:) És az elismerés néha tényleg jól esik az embernek;)
VálaszTörlésEzen nem kell meglepődni. A gasztroblogger is ember, sőt, nagy részük nő. Ez olyan, mintha magam ellen beszélnék, mert én is az vagyok, de az élet más területén is lehet látni, hogy ha sok nő - akár virtuálisan is - összekerül, ott előbb-utóbb hajtépés, féltékenykedés, összeveszés lesz.
VálaszTörlésÉn mindenesetre nem foglalkozom ilyesmivel, teszem a dolgom, de az zavar pl, amikor két egymást követő posztban is katasztrofális helyesírást látok ("muszály"), vagy azt, hogy valaki gyakran használ mesterséges alapanyagokat. De ez az én heppem.
:))
VálaszTörlésAhol ember van, ott versengés van. De minek?! :) A virtuális tér végtelen, sosem értettem.
A tér ugyan végtelen, de a pénztárcák végesek.
VálaszTörlésVannak akiknek sikerült átlépni azt a küszöböt, ami a hobbiból történő írogatás és a bevétel szerzése között van.
Vannak akiknek ez nem sikerült, pedig szeretnék, ezért a sárga irigység megeszi őket.
Vannak aki ezt nem is ambicionálják, írnak a saját kedvtelésükre. (Ha már kategóriákban gondolkozunk.)
Nagyon tetszett a cikk!
VálaszTörlésÉrdekes amikor elkezdtem olvasni a gasztroblogokat kb. 2,5 évve ezelőtt még nagyon más volt minden. Már akkor is látszott, hogy kié, vagy kié lesz sztárblog. Sok kedvencem is volt közöttük. Még ma is olasom ezeket, de vagy egy-kettő ahol már azt érzem, hogy azért főznek különleges élteleket mint pl. cukkini capriccio, hogy előrukkoljanak valami hétköznapitól eltérő flancos dologgal, és nem azért mert valóban szeretik és megeszik azt az ételt. Ezeketa blogokat még ma is átfutom, de ha tőlük kölcsönzök receptet akkor biztos nem a flancos fajtából, hanem a hétöznapi, unalmas receptek közül válogatok. Én még mindig jobban szeretem a hagyományos konyhát mint a mondernet.
Az igazság az, hogy bármelyik kategóriába is tartozik az ember blogja rosszindulatú megjegyzéseket így is, úgy is fog kapni. Én személy szerint magamnak és a távolban maradt családomnak írom a blogot. Az hogy másoknak tetszik és kipróbálják a recptjeimet az a hab a tortán, hátmég akkor ha sikerrel járnak a recepttel.
Te nem is vagy igazi kibic! Mert tény hogy jól belelátsz mindenki lapjába, de legalább felelősségteljesen ítélkezel! Bízzunk benne, hogy az olvasók felismerik a profitorientált és a nonprofit blogokat. A profittal sincs baj, csak ne csapja be a fogyasztókat, pl. az a bizonyos sodrófa akkor már készüljön minimum mahagóniból!
VálaszTörlésEz nagyon tetszik, jól megfogalmaztad! :)
VálaszTörlésabban még semmi rossz nincs, hogy léteznek "sztárbloggerek", végül is ők küzdötték fel magukat oda, ahol vannak. Amit írtál, az tényleg nem volt szép, hogy meg se jelenítették a hozzászólásodat, de nem mindegyik ilyen, valaki segítséget is mer kérni egy nála klasszisokkal "bénábbtól". Ami a díjakat illeti, ott tényleg megvan az a kör, aki kapja, egyeseknek a díj marad, míg másoknak csak a remény, hogy ezuttal nekik is kijár egy.
VálaszTörlésbocsánat, elírtam *ezúttal
VálaszTörlésSzemély szerint köszönöm ezt a postot :-)
VálaszTörlésÉpp tegnap este volt ez téma otthon! Van, ahol szarvasgomba és kaviár kerül nap mint nap az asztalra, csodahozzávalók és tudományos ételkészítési technológiák sorakoznak. Igen. Tény, hogy erre is van igény, de ez egy igen-igen szűk réteg, s számomra sci-fi irodalom kicsit, mert pontosan tudom, hogy hol vannak a határaim - minden tekintetben :-)
Ahogy Fahéj és Feta is írja, én is maradok a földön, két lábbal, és igyekszem mások által is elkészíthető ételeket főzni. Emlékszem, nyáron mekkora látogatottsága volt a rettentő egyszerű káposztás tésztámnak :-DD
És igen. Hallatlan öröm, ha van visszajelzés, hogy ezt is, azt is kipróbálták, jól sikerült, ésatöbbi :-)
Hm.
VálaszTörlésJó kis írás.
Tetszik.
Nagyon tetszik.
Gondolatébresztő írás.
VálaszTörlésSzerintem külön csoportot alkotnak a "megélhetési" gasztrobloggerek, az ún. sztárbloggerek zöme ilyen. Nincs is ezzel semmi gond, mindenki úgy keres pénzt, ahogy tud. Az internetezők pedig eldönthetik, hogy támogatják-e az adott blogger anyagi gyarapodását, hiszen nem kötelező az oldalát látogatni és ezzel a nézettséget növelni (ezáltal még vonzóbbá téve a blogot a hirdetők szemében), a kiadott szakácskönyvet megvenni, a reklámozott étterembe látogatni vagy onnan rendelni, és abszolút nem kötelező a reklámozott boltból 20 ezerért megvenni a fakanalat...
Vannak blogok, amelyeket élvezettel olvastam még 1-2 éve, ha időnként volt egy reklámjellegű dolog, az még elment, de amióta csak reklámízű írások születnek feléjük se nézek. Vannak aztán sztárbloggerek, akik megőrizték magukat és a mai napig érdekes, izgalmas írások jelennek meg a blogjukon.
Milyen érdekes, hogy senki nem meri a nevén nevezni a cukkini carpaccios, neki nem tetsző kommenteket moderálós, plebset kirekesztő megélhetési sztárbloggert, Fűszeres Esztert! Féltek tőle? :)
VálaszTörlésVégre valaki megírta ezt a posztot. Épp ideje volt. Az un. "nagyokat" egy ideje már nem is érdemes olvasni. Megírták a szakácskönyveiket, itt tesztelték a recepteket, amiket mostanában tesznek föl, többnyire használhatalanok. Az az érzésem, hogy ők maguk sem készítik egynél többször. Az egymásnak küldözgetett díjak nevetségesek. A legrosszabb, hogy jópár blogon lehet érezni, hogy meg akarnak felelni az elvárásoknak és ettől eröltetetté válnak.
VálaszTörlésSokan külföldi blogok receptjeit készítik el, ami önmagában nem baj, azért írják azokat is, de a hozsannázó kommentek ilyen esetekben ijesztőek. Kár, hogy minden elromlik, pedig mennyire jó volt az első, őszintének tűnő időben ez a kezdeményezés.
Amikor, úgy két és fél éve elkezdtem írni a főzős naplómat, tudtam, hogy soha nem fogok a „nagyok” közé tartozni, de nem is ez volt a célom, szándékosan mindennapi, ismert ételekkel kezdtem. Csak annyit akartam, mint amit leírsz az alsó kategóriáidban. És jó is így. De nagy és kellemes meglepetés volt számomra, hogy sokkal többeket érdekel, mint valaha gondoltam volna, gyakran kapok nagyon kedves leveleket is, hozzászólást és egymás közötti díjat kevésbé, de az kevésbé fontos nekem.
VálaszTörlésCsak az olvasóknak - nekem is, hiszen én is az vagyok - már elég nehéz válogatni, de nem reménytelen. Mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a többire meg kár időt pazarolni.
Miért kéne félni bárkitől is? Nem aljaskodás folyik, hanem eszmecsere. :)
VálaszTörlésSzerintem Fűszeres Eszter blogja már nem is blog. Inkább egy reklámoldal ahogy nézegettem. Adományokat kér magának, Paypal-on lehet neki pénzt küldeni, hogy megvegye álmai házát, mellette pedig libamáj brülét főz báránybordával, rákkal 10 emberre.
Ez csöppet sem megszokott szerintem. :)
Folyton program és termékajánló olvasható nála, csere-bere alapon. Gondolom én.
Felesleges összehasonlítani az átlag bloggal, ahol a háziasszonyok szorgosan a kis családjukra főznek, csinosítgatják a tálalást, lefotózzák, és megosztják a recepteket. Neki az az oldal merő üzlet.
Ahogy annak a 3-4 másik blognak is, akiket "sztárbloggernek" hívtok. :D
Reninél olvastam, bár nem biztos, hogy nála ezzel kapcsolatban egy érdekeset.
Limarát pl. miért nem "sztárolják" ennyire, holott a legnagyszerűbb blogosok egyike, a LEGSZERÉNYEBB, LEGSEGíTŐKÉSZEBB, LEGOLVASOTTABB.
Én leginkább ezzel értek egyet. Bár tudom, hogy őt ez nem érdekli. :) Ami persze nem is baj...
Raindrop!
VálaszTörlésAzt kihagytad, hogy Fűszeres és Dolce Vita sem szeret a kommentekre válaszolni. Ebből látszik, hogy leszarják az oda látogató embereket. Egy a lényeg, vedd meg a könyvét, bókolj neki minden kommentnél, és nézzed ahogy a teli pénztárcájukkal villognak egész évben. Én direkt ignorálom ezeket a majmokat. Miután 2 kérdésem volt Dolce Vitához, és mind a kettőt figyelmen kívül hagyta, felé se néztem. A sok seggnyaló meg rohant megvenni a könyvét. :)
Lilla
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésLilla, nem hagytam ki semmit. Nem tudok nyilatkozni, mivel soha egyetlen kommentet nem írtam még egyikük blogjára sem. Nem vagyok rendszeres olvasójuk, mivel nem az én pénztárcám szerint főznek.
VálaszTörlésImádom Olaszországot, az olasz konyhát, így Dolce Vita néhány bejegyzését olvastam már. Amit az ételekről ír, azzal nem volt gondom.
azért azt nem kéne elfelejteni, hogy a "sztárbloggerek" nem véletlenül lettek azok. ők írják a legszinvonalasabb recepteket és posztokat, az ő blogjukat látogatják a legtöbben, napi több tízezres oldalletöltésekkel. nem mellesleg ők kezték anno nálunk ezt a műfajt, minden gasztroblogger őt olvasva lett az ami. emellet pl. "chili" zsófi, fűszeres eszter, lila füge, péter anna stb... nem csak hobbiból blogolgatnak otthon, hanem aktívan résztvesznek a gasztronómiai életben, fesztiválokat szerveznek, főzőversenyeken zsűríznek, könyvet írnak, más gasztronomiai oladalkon/újságokban cikkeket írnak, tévéműsorokban szerepelnek stb... nem igazán lehet elvárni tőlük, hogy napi szinten válaszolgassanak minden kérdésre. részemről inkább olvasom az ő oldalaikat, mint az utóbbi egy évben elszaporodó igencsak gyengécske gasztroblogokat, amik cseppet sem lesznek attól jobbak, hogy mindenféle díjakkal jutalmazzák egymást hetente (tisztelet a kivételnek)...
VálaszTörlésÓ, de jó kis írás!! Örülök, hogy olvashattam! Hozzátenni különösebbet már nem tudok, mindent leírtak előttem.
VálaszTörlésEgy kis apróság: a díjak, tudom, valóban kicsit gyerekesek. De Dortimcsi, ne feledd, mivel ez a virtuális tér, itt arról van szó, hogy az egymást megkedvelő bloggerek ezzel fejezik ki, hogy tetszik, amit a másik csinál- mindenkit másért.
Van, akit a használható, változatos receptekért, van, akit a jó írásaiért, van, akit a humoráért, megint másokat a kedvességükért ill. mindezekért akár együtt is. Úgyhogy ha majd kapsz, azon ne sértődj meg:)) Jó esetben a gyerek örökké bennünk marad és így ezeknek a kis semmiségeknek is tudunk örülni, bár a jelentőségét nem túlozzuk el ....
Na, közben Toma beelőzött...
VálaszTörlésNem, nem hisszük azt, hogy a díjaktól cseppet is jobbak lennénk.
Azt sem vonom kétségbe, hogy a sztárbloggereknek köszönhető, hogy ez a műfaj meghonosodott. Én is őket olvastam évekig. De ettől még nem hozzájuk mérem magam, ez balgaság lenne.....
Nem szabad elfelejteni valóban, hogy míg többségünknek ez valóban csak hobby , játék, mások ebből élnek. Nem kell túldimenzionálni a kérdést, mert félő, hogy előbb-utóbb felcsapnak az indulatok. Ennél kevesebb is elég volt az utóbbi időben ehhez nemegyszer, sajnos. Próbáljuk ezt elkerülni, szerintem.....
Ez a Fűszeres tényleg kunyizza az adományt magának!!!:DDDDDDDDDDDD Pofám leszakad!Eddig észre se vettem!Ha nincs ideje válaszolni,akkor ne is kérjen senkitől semmit.Majd te kedves BombaToma eladsz pár képedet,és átutalod neki a pénzt.Ha már úgyis annyit olvasgatjátok egymást!;)
VálaszTörlésEz a paypal dolog nagyon durva.
VálaszTörlésVagy még annál is durvább.
Toma, mint mindig és már megint tökre egyetértek! :))
VálaszTörlésNem akarok néven nevezni blogokat, de ha egyikről-másikról kéne főznöm bizony bajban lennék. És most itt a nem "sztárblogokról" beszélek. Mert a színvonal akkor is színvonal. És még csak nem is azokról beszélek, akik csak maguknak, vagy a gyerekeiknek írnak on-line receptesfüzetet. Nagyon sok nyumulós van a középmezőnyben is, akik azért messze meg sem közelítik az annyira megkritizált Fűszeres Esztert vagy Dolce Vitát. (Chili és Valíliát már messze nem tartom anynira jónak mint amennyire sztárolják.)
Emellett tényleg nagyon elszaporodtak a gasztroblogok, de ahogy nézem a kritikán aluliak mezőnye szélesedett.
De. Adok esélyt nekik is, mert valahol el kell kezdeni. Én is kezdtem egyszer valahol, és a "csúnya" nagyok inspiráltak abban, hogy milyen szintre törekedjek. Még akkor is, ha én is a saját magam örömére kezdetem el és most is arra írom a blogom. Legolcsóbb kategórás - most már törött is - fényképezőgéppel és hétköznapi receptekkel, alapanyagokkal. De a fenébe is. Ha az ember valamit csinál, csinálja annyira jól, amennyire tőle telik. Bármilyenek is legyenek a lehetőségei.
Sok kedvencem van a "középmezőnyből is, aki egyéni hangúak, jó receptekkel, jó képekkel publikálnak.
De a savanyú a szőlő effektust soha sem szerettem, mert nem és kész. Ami jó, az jó, ami meg nem az nem. És ennyi.
Duende voltam.
Duende,
VálaszTörlésolyan ne bíráljon, aki ki se lát az idézetektől, a másoktól lopott gondolatoktól a blogján, és közben a muszájt folyamatosan muszálynak írja! A többi szarvas hibádat meg sem említem.
Fűszeres Eszter jómódú, foglalkoztatott nő. Miért kéreget? Tudja valaki a választ?
VálaszTörlésAbban egyetértek, hogy nem kell összehasonlítani ezeket a blogokat az átlag gasztroblogokkal, viszont az, hogy savanyú a szőlő, számomra érthetetlen. Ez is annyira jellemző magyarság. Véleményt írni nem lehet, mert egyből irigy a másik. Akkor maradjunk abban, hogy mindenki jól csinál mindent, és pont. :)
Duendét senki ne bántsa, mert harapok! Az egyik legszebb blog az övé, a legérdekesebb ötletekkel, receptekkel! Igazán szeretem a fotóit, és nem mellesleg nagyon kedvelem, mint embert! Nekem ő az egyik legnagyobb kedvencem, és mind a mai napig nem hiszem el, hogy a híres goldenblog bigyóba nem került be! Simán felér az én szememben, bármelyik agyonreklámozott bloggal!
VálaszTörlés:))
VálaszTörlésPedig megemlíthetnéd, Névtelen. Hátha tanulok belőle.
A jékkel mindig is hadilábon álltam, ez tény.
Ami az idézeteket illeti, napi szinten nem tudok sajnos irodalmi minőségben saját gondolatokat közölni. Munka és háztartás mellett ez nem megy. Viszont szeretek olvasni és megosztani. Nekem a táplálék így kerek. Nem csak a gyomromat szeretem megtölteni.
Egyébként. Én írhatok véleményt, mert már valamit - ha nem is sokat - de letettem az asztalra.
Rólad ez elmondható, vagy csak kritizálni szeretsz és azt is név nélkül? :))
Raindrop, köszi.:)
VálaszTörlésAkinek nem tetszenek a hétköznapi emberek hétköznapi oldalai, az könyörgöm ne látogassa őket! Nem kell esélyt adni az úgynevezett kritikán aluli blogoknak sem, hiszen eleve nem sznob kategóriás seggnyalóknak írodnak.
VálaszTörlésElőre leszögezem, nincs blogom. Rendszeres olvasó vagyok sok helyen, de én is inkább a Limara, Duende vonalon szeretek nézelődni. Ezek a blogok szépek, hasznosak, és mindig kaptam választ amikor kérdeztem. Limara tanított meg kenyeret sütni, amiért örökké hálás leszek neki. Olaszországban éltem 5 évig, olasz férjem van, 1 év múlva végleg kiköltözünk, így jobban belelátok a DV blogba. Ha néha jó recepteket is látok, maga a szerző irritáló! Fűszeres Eszter és Malackaraj barátnője nekem megint egy kutya, oda vissza reklámozzák egymást, utóbbitól még egyetlen kedvemre való receptet nem tudtam ellesni. Jó pár hónapja egyik blogon sem voltam az említett "nagyok" közül. Nem érdekelnek, már régen nem kötnek le. Irigy nem vagyok, egyszerűen csak jobb szeretem az emberközelibb társaságot, a kedves hangvételű blogokat, mint az ultrasznob stílust. Attól még lehet polipot enni, hogy az ember hatalmas arccal közli, a pulyka mellette mennyire sz.r.
VálaszTörlésKöszönöm a figyelmet!
Timi
Most jutottam csak gép közelbe...Köszönöm mindenkinek a véleményt. Nem is gondoltam, hogy ennyi új hozzászólás lesz itt estére.
VálaszTörlésSzámomra nem savanyú a szőlő, nem török a sztárbloggerek babérjaira .Sőt az elmúlt hetekben megjelent két sztárblogger szakácskönyvet is megvettem, mert érdekel az olasz konyha és az az ízvilág is izgatja a fantáziám,ami CV-t jellemzi. De véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne véleményt formálni a jelenségről,ami őket jellemzi.
Nálam is lesznek biztos olyan receptek amikben nem hétköznapi fűszerek lesznek. Mert hiszem azt, hogy ez a legkézenfekvőbb és talán legolcsóbb módja annak, hogy egy-egy ételt különlegesebbé tegyünk. Nálunk rengeteg csirkehús kerül az asztalra, és bár imádom az egyszerű sült csirkét és a rántott csirkemellet se vetem meg, egy idő után új ízekre vágyom. Ezért próbálok ki sok-sok fűszert:)
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésÚgy érzem, blogtulajdonos vagy...
Csak nem vállalod magad.
Semmi baj sincs egyik gasztrobloggal sem. Mindnek helye van. Mindenki maga dönti el, menyni időt és energiát fektet a dologba, ha már egyszer nyilvánosság elé lép. Mert lehet úgy is blogot írni, hogy csak én használom, tényleg receptgyűjteménynek. De aki nyilvánossá is teszi magát, az azt jelenti, hogy szerepelni akar, nem csak önmagának ír. Jól van ez is így. De. Az irígykedés egy dolog. Meg a jobbra, jóra való törekvés pedig egy másik dolog.
Tudom, én maximalista vagyok.
Nem kell mindenkinek annak lenni.
A név nélküli kritizálás meg megint egy másik eset...
Voltak emberek - gasztobloggerek, akik nem átallottak levélben megkeresni, és segítséget kérni a fényképek jobbításához. Egyet sem küldtem el, sőt. Segítettem, amiben tudtam.
Lehet fanyalogni, vagy lehet tanulni.
Csak előbb a hihetetlen nagy önérzetünket félre kéne tenni. Nem gondolod? :)
És végül: nem érdemes senki véleményét sem komolyan venni. Csinálod a dolgod és kész. Legalábbis, nálam ez így működik.
Nekem leginkább az a komment "tetszik", ahol Duendét egy blogoló, ám magát meg nem nevező blogger cikizi...
VálaszTörlésMost miért nem meri névvel vállalni a véleményét???
Igenis, Duende blogja az egyik legigényesebb a blogok közül.....Persze ez szubjektív, én nagyon szeretem.
Ugyanakkor vállalom névvel azt is, hogy bénázok. Sokszor. Nem baj, aki nem akarja, az nem nézi. Nem kötelező:))))
Még egyet nem értek: mi az, hogy sokan nyomulnak a középmezőnyben? Hová nyomulnak, mi célból és hogyan? Valaki biztosan megmagyarázza:)))
Egyszerre írtuk....
VálaszTörlésDuende,
VálaszTörlésegy kétszínű ember vagy. Először idejössz kardoskodni Fűszeres mellett, utána meg söpörgeted a szemetedet.
Raindrop,
te nem igazán vagy gasztroblogger, figyelem a te blogodat is, és viszonylag új vagy. Óva intelek! Nem mind arany ami fénylik. Szimpatikus vagy nekem, csupán ezért figyelmeztetlek!
Trinity,
van olyan vita amiben nem vagy benne? ;)
A középmezőnyös témát pont Duende írta.
dortimcsi! ki a sztárblogger? milyen sztár? :D bocs, de röhögnöm kell. azért, mert magukat futtattják és ti ezt beveszitek? rohantok megvenni a könyvüket? ezerszer jamie, gordon és a többiek könyvéért 6-10 ezret, mint egy dv könyvre 4-et. fűszeres is dúskál a javakban és nyílvános pénzkunyerda? látszik a kóserség.
VálaszTörlésKedves névtelen!
VálaszTörlésVan köztünk egy jelentős különbség: én névvel vagyok benne, te anélkül...de kétségtelen, hogy te is itt vagy, nem???
Amúgy én itt nem vitatkozom, ez a véleményem csupán, de elfogadom, hogy mindenkinek lehet ettől eltérő. Nincs ezzel semmi gond.
Ráadásul én senkit nem aláztam, ez biztos.
Válaszolva az utolsó mondatodra: a nyomulást nem Duende írta, most nem keresem vissza, annyira nem fontos...
Arra viszont nagyon kíváncsi lennék, ki lehetsz és miért utálsz ennyire. Nem adtam rá okot szerintem én sem, Duende sem. Sem neked, sem másnak.Nem értelek.
névtelenül osztani az észt és mást kétszínűnek nevezni, ez milyen már! :DDD
VálaszTörlésszánalmas jelenség ez a névtelenül trollkodás, mindig elgondolkodom, milyen ember is lehet mögötte, de aztán rájövök, hogy valószínű úgysem szeretném megismerni...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzemeted neked van, Névtelen Gasztroblogger. Nekem nincs.
VálaszTörlésAz irígység nagy úr, tudom én. Fűszeres Esztert szeretem, akármilyen, ez van. Nekem bejön.
Én - hogy tisztázzuk a dolgot - rólad beszéltem. És a hozzád hasonlókról. Nem az egyszerű hétköznapi háziasszonyokról, akik örömmel osztják meg a receptjeiket és akárhogy is sikerült fényépeiket. Nálam oldalt több olyan kedvenc blog is kint van, akik cseppet sem sztráloltak és én mégis szeretem őket. Legalább anynira, mint az Esztert.
Éppen ezért. Én rólad beszéletem. Név nélkül, gerinctelenül kritizálni csak az irigy ember képes.
Ahelyett, hogy tanulna. Ezért beszéltem a fejlődés lehetőségéről.
(Elnézéást a törlésért, nem akartam kettőbe írni.)
Micsoda hülyeség ilyeneken vitázni. Nem mindegy ki mit szeret? Én sem szeretem Fűszeres Esztert és Dolce Vitát, éppen ezért feléjük sem megyek. De hogy még itt verjem a nyálam, és ingyen reklámot csináljak nekik, hát nem semmi. :) Mindenkinek kiderül lassan, hogy ezek a blogszerzők minden betűje pénzért van leírva. Én pedig ha jó recepteket szeretnék olvasni biztos nem őket olvasom. Eljön majd az az idő, hogy elidegenítik maguktól az embereket, és mehetnek borvacsorázni naponta, fesztiválokat szervezni falura pár embernek.
VálaszTörlésÉn személy szerint akkor fordítottam hátat, amikor külön külön leírták, hogy ebben jó főzni, azzal jó főzni, ezt kell venni, azt kell venni, és mindennek horribilis ára volt. Van úgy 100 ember, akiket érdekel ez a fajta sznob kultúra, gondolom ők alkotják ezeknek a blogoknak a közönségét, és van a sok ezer ember akik átlagos konyhát visznek, és újításokra éhesek. Nekem 3 gyermekem van, nem tehetem meg, hogy úgy főzzek, mint egyik vagy másik. Jobb szeretek a földön maradni, és változatosan egészséges ételek összegyűjteni. Erre pedig nagyon sok jó blog és könyv van.
Szép álmokat! Zsuzsa